A freskófestészet Közép-Európa barokk művészetének egyik legjelentősebb és legnagyobb szabású, országokat és régiókat átfogó képzőművészeti műfaja. A térség 20. században kialakult politikai széttagoltsága ugyanakkor nagymértékben szegmentálta, nemzeti keretek közé szorította a maga korában – legalábbis a Habsburg Monarchián belül – határok nélküli műfaj tudományos kutatását és dokumentálását, amely éppen a 20. század első felében vette kezdetét. A 21. század elejének fejleményei, az Európai Unió keretében kialakuló regionális együttműködések, valamint a digitális technológia – így a digitális fényképezés, az adatbázisok és az internet – térhódítása lehetőséget adnak arra, hogy új keretek közé helyezve folytatódjon a műfaj tudományos feldolgozása. A nemzetközi tudományos együttműködés, illetve a digitális technológia alkalmazásának jelentőségét és eredményességét felismerve Research Group for Baroque Ceiling Painting in Central Europe névvel 2006-ban létrejött egy nemzetközi kutatócsoport a közép-európai barokk freskófestészet tanulmányozására, melynek német, osztrák, cseh, lengyel, szlovák, horvát, szlovén és olasz résztvevői mellett magyar kutatók is tagjai.

A nemzetközi kutatási projekt egyik kiemelt célja a barokk freskófestészet közép-európai emlékeinek katalogizálása, digitális adatbázisban való feldolgozása. Ennek kereteit a kutatócsoport tagjai egyezményesen határozzák meg, de az egyes országok emlékeinek feldolgozása, a munka megszervezése és a kutatás anyagi bázisának megteremtése az adott ország kutatócsoportjának feladata. A projekt eredményeként az egyes nemzeti kutatócsoportok által készített, digitális fotókat és leíró katalógust tartalmazó adatbázisok integrálásra kerülnek, s az interneten, egy közös felületen keresztül kereshetővé válnak. Az emlékanyag mennyiségtől és a rendelkezésre álló erőforrásoktól függően az egyes országokban eltérő ütemezésben, különböző tematikai súlypontokkal zajlik a feldolgozás.

A hazai barokk falképek feldolgozására 2008-ban létrejött egy 9 fős magyar kutatócsoport. Miután a mai (Trianon utáni) Magyarország területén található emlékek száma – történeti és felekezeti okoknál fogva – nem túlságosan nagy (összesen mintegy 250 épületben található barokk falkép, és további mintegy 110 elpusztult vagy átfestett emlékről van tudomásunk), a magyar kutatócsoport a hazai emlékanyag teljes körű, az egyházi és világi emlékek körére egyaránt kiterjedő feldolgozását tűzte ki célul. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatásával a Pázmány Péter Egyetem Művészettörténet Tanszékén 2008. őszén megkezdődött az emlékanyag felmérése és feldolgozása, a magyarországi barokk freskók ikonográfiai korpuszának elkészítése.

Miután a magyarországi barokk freskókról jelenleg rendelkezésre álló, zömmel fekete-fehér (műemléki) fotó-dokumentáció sem mennyiségileg, sem minőségileg nem megfelelő, a feldolgozás előfeltételeként elengedhetetlen a teljes magyarországi emlékanyag, mintegy 250 épület lejárása, a falképek in situ felmérése és fotózása. Ennek során, valamint az elpusztult emlékekről fennmaradt fotók feldolgozásával részletes (objektumonként 50–100, összesen mintegy 25.000 felvételből álló) digitális fotódokumentáció készül a hazai barokk falképekről, ami egy internetes adatbázisban szabadon hozzáférhető lesz. A fotózással párhuzamosan zajlik az emlékanyag feldolgozása, a leíró katalógus összeállítása. Ennek legfontosabb nemzetközi előzményét és mintáját a Corpus der barocken Deckenmalerei in Deutschland elnevezésű program jelenti, mely a bajorországi barokk freskóemlékek feldolgozására jött létre, s eredményeit 1976 óta topografikus beosztású korpusz-sorozatban rendszeresen publikálják. Ennek mintájára a feldolgozás során minden egyes objektumról azonos szerkezetű adatlapot készítünk, mely az eddigi kutatási eredményeket összefoglalva művek részletes ismertetését (attribúció, datálás, megrendelő, keletkezési körülmények, állapotleírás, restaurálások, előképek, vázlatok, irodalom, források stb.), illetve a falképek ikonográfiai (tematikai) leírását és értelmezését tartalmazza. Az internetes kép-adatbázishoz kapcsolódóan ezek az adatok is on-line hozzáférhetőek lesznek, illetve ikonográfiai korpuszként nyomtatásban is megjelennek majd.

Az OTKA kutatási program tehát több szempontból is hiánypótló alapkutatásnak tekinthető. Az eddigi kutatási eredmények összegzésével és revíziójával, a teljes hazai emlékanyag felmérésével és dokumentálásával, eddig kiaknázatlan levéltári források feltárásával, illetve a freskóegyüttesek részletes tematikai (ikonográfiai) vizsgálatával egy mennyiségileg és minőségileg is új kutatási “erőforrás” (szöveg- és képadatbázis, ill. adattár) jön létre, mely minden bizonnyal a további vizsgálatok alapjául szolgál majd, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt.

 
Franz Anton Maulbertsch
A Szentháromság és Mária megdicsőülése a mindenszentek körében
Vác, székesegyház, kupolafreskó, 1770-71

Johann Lucas Kracker
Az erények diadala a bűnök felett
Aszód, Podmaniczky-kastéy, díszterem, 1776

Stephan Dorffmaister
Rafael, Mihály és Gábriel arkangyal
Nyúl, Mindenszentek plébániatemplom, 1786